szabadbattyan

 

A település történetéből:

A település a Bakony hegység lábától délre húzódó Sárrét vidékén terül el (térkép). A besenyők által lakott községneve oklevélben 1279-ben bukkan fel először Bathyan (Battyán) alakban. A szabad előtag azt jelentette,hogy nem falu, hanem mezőváros volt illetve, hogy az itt lakó jobbágyok szabadon költözhettek. Határában,a mai Szabadbattyán délkeleti részén állt egykor a Csíkvár erődítmény és vámhely. A települést századokonát országszerte inkább Csíkvárként ismerték, és 1875-ig ezen a néven vasútállomása volt. Ekkorkeresztelték át Szabadbattyánnak. A Csíkvár elnevezést valószínűleg a Sárvíz folyóban egykor bőventenyésző csíkhalról kapta. A védelmi jellegű erősség – amelyet a török erődítménnyé épített át – a törökhódoltság utolsó éveiben állandó magyar portyák és csaták színhelye volt. 1687 októberében adta fel a törökőrség, és ezzel szabaddá vált az út a Fehérvár elleni felvonuláshoz. A Rákóczi-szabadságharc idején Csíkvár sokáig volt a kurucok egyik legfontosabb fészke….A falu határában számos régészeti lelőhelyet tártak fel, ahonnan bronzkori, kelta, germán, avar- és honfoglalás kori sírok, települések maradványai kerültek elő.

 

Történelmi és természeti értékek:

A Sárvíz két ága (a Nádor- és a Malom-csatorna) mentén található Cifrakert. A 7 hektáros terület természetvédelmi terület 42 hatalmas, különleges formájú, öreg platánja, magas kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagy levelű hársai igazi botanikai különlegességek. A burjánzó növényzet, a bámulatos méretű és formájú fák létét a magas talajvíz és a dús tápanyag-utánpótlás magyarázza. A kertet az 1870-es években Batthyány gróf – a Batthyány család a hét vezér egyikétől, Őrstől származott – telepítette az ősi családi kastély köré. A kastély mára az enyészeté lett. Az ősplatánoshoz 2000 augusztusában fahidat építettek. A kerthez tartozó tó szépen kiépült, horgásztóvá minősítéséhez a természetvédelmi felügyelőség nem járult hozzá.A Kula Őrtorony a Csíkvár erődítmény maradványa 1975-ben felújították, azóta múzeum kiállítóhely. Itt kerültek kiállításra korábban a villa ásatása közben rekonstruált terrazó részletek.

 

Infrastruktúra:

– A fő közlekedési útvonal a Budapestet, a Velencei tavat és a Balatont összekötő M7 autópálya, Szabadbattyán településnél közvetlen leágazással rendelkezik. A községen áthalad a 7-es főútvonal. A település elérhetősége tömegközlekedési eszközökkel nagyon jó.

– Kerékpárút eddig a vasútállomás és a község központja között épült, de a szabályozási terv további kerékpárutak kiépítését tervezi.

– A teljes szennyvízcsatorna kiépítése 2000 nyarán fejeződött be, és ehhez épült a 1000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító, mely kapacitásának mintegy kétharmada van kihasználva.

– Vezetékes gázzal a lakások 85%-a ellátott, melyet a a település határában húzódó nagy átmérőjű gázvezeték biztosít.

– A település belvízgyűjtő és elvezető rendszerének kiépítése 2003-ban fejeződött be.

– A burkolt utak 99%-ban fedik a települést, állapotuk 99% estében kielégítő.

– A közvilágítás 10 évvel ezelőtt lett korszerűsítve.

– A kommunális térségi hulladéklerakó Polgárdi térségében található, emellett épült egy hulladékudvar is Szabadbattyánban, amely lehetőséget nyújt a szelektív hulladékgyűjtésre.

– A településen alap- és középfokú közoktatási, és egészségügyi intézmények megtalálhatók.

 

Gazdaság:

Szabadbattyániak egy része ingázó (legtöbbjük Székesfehérváron dolgozik), de községben is működnek kisebb-nagyobb vállalkozások, amik elsősorban kereskedelemmel, mezőgazdasággal, szolgáltatással foglalkoznak. Ipari üzemek is létesültek, ezek közül a két legnagyobb műanyagfeldolgozással és szerszámgyártással-javítással foglalkozik.

 

Kula őrtorony:

A torony – török nyelven: kula – a XVII. század elején épült. A helyreállított épületben 1981-ben nyílt meg a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás.

A három emelet magas torony elődje a tatárjárás után, a XIII. században épült fel a sárvízi átkelő melletti dombon, feltehetően lakótorony céljából. A törökök Székesfehérvár bevételekor, 1543-ban először lerombolták, majd miután a Fehérvár visszahódításáért vívott harcok idején a sárvíz egyetlen átkelőjének stratégiai szerepe megnőtt, új tornyot építettek.

A kis erősség – amely körül a XVI-XVII. században szerény település alakult ki – a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, az omladozó tornyot magtárként használták.

 

Cifrakert:

A Sárvíz két ága (a Nádor- és a Malom-csatorna) mentén található Cifrakert, 42 hatalmas, különleges formájú, öreg platánja, magas kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagylevelű hársai igazi botanikai különlegességek.

A burjánzó növényzet, a bámulatos méretű és formájú fák létét a magas talajvíz és a dús tápanyag-utánpótlás magyarázza. A kertet az 1870-es években Batthyány gróf telepítette az ősi családi kastély köré. A kastély mára az enyészeté lett. Az ősplatánoshoz 2000 augusztusában fahidat építettünk.

 

Római kori villa:

Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae (Pécs)–Brigetio (Szőny), Sopianae–Aquincum út mellett fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg, s a munka ma is tart. Erről látható kiállítás a Kula toronyban. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.

 

További információk:

Ha továbbra is használni szeretné az oldalt , akkor fogadja el a cookie-k használatát . Bővebben

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába.

Bezárás